Kozepkori muveszet a Szamos menten I, II

Az elmult evtizedekben jelentos elorelepesek tortentek a tortenelmi Magyarorszag kozepkori epitett oroksegenek feldolgozasaban es kozreadasaban.A Kozepkori muveszet a Szamos menten elso es masodik kotete is ehhez a tudomanyos munkahoz jarul hozza. A regionalis osszefoglalasok az egykori – 1526 elotti – Magyar Kiralysag minel tobb terseget atszove, lehetove teszik a nagyobb, atfogo szintezisek megalkotasat, kisse patetikusabban fogalmazva: a muveszettortenet folyamatos ujrairasat. Kozuluk a legutobbi harom kotetben jelent meg magyar nyelven, Szabolcs-Szatmar-Bereg, illetve Szatmar megyekrol, Erdelyt is erintve. Szemleletes, hogy a Tiszaba torkollo Szamos menten az egykori Szatmar varmegye teruleterol egy olyan muveszetfoldrajzi regioba jutunk, amelynek kozepkori emlekeit a hazai muveszettortenet-iras kimagaslo egyenisegei kutattak, elsosorban a XIX. szazad masodik feleben, am a kozelmultbeli feltarasok, restauralasok, helyreallitasok, valamint az egyes emlekekrol es a kornyezo tersegekrol valo tudasunk gyarapodasa okan idoszerunek tunt egy kiterjedt osszefoglalas elkeszitese. A tanulmanyokban szereplo hipotezisek, felismeresek megfogalmazasara szokasos modon egy ketfazisu munkafolyamat kovetkezteben nyilt lehetoseg, amely – a fotodokumentaciok elkesziteset is magaban foglalo – helyszini szemlekre, tovabba a korabbi publikaciokban foglaltak kritikai attekintesere es forraskutatasra epult. A kotetek gazdag kepanyaggal rendelkeznek, erzekletesen bemutatva az epuletek multbeli es jelenlegi allapotat, helyzetet.